Kosztolányi Dezső drámai epikája tele van titkokkal és kérdőjelekkel. Címszereplője a magyar irodalom egyik legtöbbet vitatott-elemzett karaktere. A szerző ugyanis az élet titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: február 21. szerda, 19:00
ÉDES ANNA
színpadi szöveg: Bíró Bence
"Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Valami csöpörög. Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Talán nem zártam el a csapot. Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Nem. A vér csurog. Egyre halkabban csurog. Lassan csönd lesz. Mélységes csönd."
Kosztolányi Dezső drámai epikája tele van titkokkal és kérdőjelekkel. Címszereplője a magyar irodalom egyik legtöbbet vitatott-elemzett karaktere. A szerző ugyanis az élet titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja. Elvet minden olyan eszmét és gondolatot, amelyik egyetlen okkal magyarázza a miérteket. Milyen lépcsőfokokon keresztül jut el valaki oda, hogy (tudatosan? ösztönösen?) képes legyen fellázadni a mindenki által, így önmaga által is elfogadott rend ellen? És mi lesz, ha a rendszer megdöntése — a kölcsönös függés révén — önmagunk megsemmisülésével is jár?
Szereposzás
ÉDES ANNA.................................................... Zsigmond Emőke
VIZY ANGÉLA / ETEL..................................... Für Anikó
VIZY KORNÉL / BÁTHORY............................. Epres Attila
MOVISZTER / ELEKES JÓZSI....................... Znamenák István
MOVISZTERNÉ / STEFI................................. Bíró Kriszta
PATIKÁRIUS JANCSI / FICSOR..................... Borsi-Balogh Máté
Alkotók
díszlet és tér: Juhász Nóra
jelmez: Izsák Lili
dramaturg: Bíró Bence
koreográfus: Raubinek Lili
zene: Tarr Bernadett
fénytervező: Baumgartner Sándor
kellékes: Orbán Csilla
súgó: Kanizsay Zita
ügyelő, a rendező munkatársa: Törő Mona
rendező: SZENTECZKI ZITA
Fotók: Horváth Judit
Bemutató: 2019. október 3., Stúdió
Az előadást 2020. szeptemberétől a nagyszínpadon játsszuk.
Az előadást egy szünettel játsszuk. Hossza kb. 2 óra 30 perc.
Egészen különleges téma, melynek bemutatására kísérletet teszünk ezen a színházi anekdotákkal tarkított várostörténeti sétán. Azt vizsgáljuk, hogy hol álltak Pesten a 19. század legfontosabb színházai, hogyan fejlődött a magyar színjátszás, és ennek milyen állomásai voltak. A séta során megtekintjük az egykori Rondella helyét, mely a pesti színjátszás első – igencsak sötét és huzatos – állomása volt, majd megismerjük a Pesti Városi Német Színházakat, melyek mindegyikének tragikus pusztulás jutott osztályrészéül. Szót ejtünk az ún. heccszínházakról is, melyek nem a magasabb kultúra szolgálatában állottak, hanem állatviadalok színhelyei voltak. Tiszteletünket tesszük az egykori Hacker Szálánál a mai Károly körút mellett, mely Dérinének és társainak adott lehetőséget darabjaik előadására. Sétánkat az Örkény Színháznál zárjuk, melynek kapcsán szó esik a régi magánszínházakról és egy képes vetített összefoglalóban a Nemzeti Színház(ak) viszontagságos történetét is felgöngyölítjük. A séta minőségét Görbe Márk neve fémjelzi, ő irányítja bolyongásunkat a 19. századi Pesten az egykori színfalak előtt és mögött. Férőhely: 25 fő Időtartam: 2 - 2 és fél óra Találkozó: Vigadó tér közepe Séta vége: ÖrkényKÖZ Műhely
Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket.
Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürrhoszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott...
A Sötétben Látó Tündér nemcsak születéséről mesél, hanem elárulja azt is, hogyan tanult meg látni a sötétben. Mesél Tökmag királyfiról,…
A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR – Szarajevói Háborús Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
