Program


ANYÁM TYÚKJA (2.)
3

ANYÁM TYÚKJA (2.)

A magyar irodalom kötelező versei

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: április 11. csütörtök, 19:00

Az első „Tyúkot” azért neveztük el „1”-nek, mert a fele sem fért az előadásba annak, amit elmondani szerettünk volna. Január 21-én bemutatjuk a „2”-t. Az elsőnél kérdés volt, hogy érdekli-e nézőinket az, ha verseket mondunk. A másodiknál az a tét, hogy ne ugyanazt a bőrt húzzuk le másodszor is a rókáról.

Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott

Válogatta: Várady Szabolcs
Szerkesztette: Mácsai Pál

Játsszák:

Bíró Kriszta, Csuja Imre, Dóra Béla
Epres Attila, Ficza István, Für Anikó
Gálffi László, Jéger Zsombor, Kerekes Éva
Kerekes Viktória, Kókai Tünde, Mácsai Pál
Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté
Patkós Márton, Pogány Judit, Polgár Csaba
Takács Nóra Diána, Vajda Milán, Znamenák István
Zsigmond Emőke

Díszlet, jelmez: Izsák Lili
Zene: Kákonyi Árpád
Súgó: Horváth Éva
Ügyelő: Sós Eszter
A rendező munkatársa: Érdi Ariadne

Rendező: Mácsai Pál

Ajánlatunk


Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki. Három nő várja, hogy a negyedik meghaljon. Ingmar Bergman (Csatlós János fordítása)

Emma személye több mint húsz, nőkkel készített mélyinterjúból állt össze. Olyan történetek ezek, amelyekbe általában nem avatódunk be, mert zárt ajtók mögött játszódnak, és a résztvevők nem akarnak, vagy nem tudnak beszélni róluk. Ezúttal, ha csak közvetve is, Emmán keresztül megnyílnak nekünk, és megmutatják sorsuk egy-egy rejtett, elhallgatott pillanatát.

Egészen különleges téma, melynek bemutatására kísérletet teszünk ezen a színházi anekdotákkal tarkított várostörténeti sétán. Azt vizsgáljuk, hogy hol álltak Pesten a 19. század legfontosabb színházai, hogyan fejlődött a magyar színjátszás, és ennek milyen állomásai voltak. A séta során megtekintjük az egykori Rondella helyét, mely a pesti színjátszás első – igencsak sötét és huzatos – állomása volt, majd megismerjük a Pesti Városi Német Színházakat, melyek mindegyikének tragikus pusztulás jutott osztályrészéül. Szót ejtünk az ún. heccszínházakról is, melyek nem a magasabb kultúra szolgálatában állottak, hanem állatviadalok színhelyei voltak. Tiszteletünket tesszük az egykori Hacker Szálánál a mai Károly körút mellett, mely Dérinének és társainak adott lehetőséget darabjaik előadására. Sétánkat az Örkény Színháznál zárjuk, melynek kapcsán szó esik a régi magánszínházakról és egy képes vetített összefoglalóban a Nemzeti Színház(ak) viszontagságos történetét is felgöngyölítjük. A séta minőségét Görbe Márk neve fémjelzi, ő irányítja bolyongásunkat a 19. századi Pesten az egykori színfalak előtt és mögött. Férőhely: 25 fő Időtartam: 2 - 2 és fél óra Találkozó: Vigadó tér közepe Séta vége: ÖrkényKÖZ Műhely

Ajánló


A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR – Szarajevói Háborús Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös…

Egy vidéki kulturális intézményben leváltják az igazgatót: épp a régi igazgató búcsúztatása és az új igazgató beiktatása zajlik. Itt van…

A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!