Program


A szecsuáni jó ember
10

A szecsuáni jó ember

Brecht nagy hatású munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. június 15. csütörtök, 19:00

BERTOLT BRECHT: A SZECSUÁNI JÓ EMBER
Példázat
Bemutató: 2021 november 26.

A mese epikai műfaj, melynek eredete a mítoszokon, mondákon és legendákon keresztül az írásbeliség előtti időkre nyúlik vissza. A régi mesék még nem gyermekek számára szóltak, hanem inkább felnőtteknek.

A példázat vagy példabeszéd, vagy tágabb értelemben parabola (görög szó, pontos jelentése „hasonlítás, hasonlat”) irodalmi műfaj, amely egy történeten keresztül valamely erkölcsi igazságra kíván rávilágítani.

A világirodalom máig leghíresebb és legismertebb, műfajteremtő példabeszédei Jézus nevéhez kapcsolódnak. Jézus szinte csak példabeszédekben beszélt, és szinte soha nem magyarázta meg őket.

Brecht nagy hatású munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa.

A szecsuáni jólélek (1940) hősnője, a segítőkész utcalány, Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie.

(Szemelvények a Wikipédiából)

Nemes Nagy Ágnes, Térey János és Kovács Krisztina fordításainak felhasználásával
Szövegkönyv: Ari-Nagy Barbara, Mácsai Pál
Zenéjét szerezte: Paul Dessau
Dalszövegek: Eörsi István

Szereposztás
VANG, VÍZÁRUS: Znamenák István
ISTENEK: Csuja Imre, Ficza István, Gálffi László, Józsa Bettina, Pogány Judit
SEN TE/SUI TA: Tenki Réka
JANG SZUN, ÁLLÁSTALAN REPÜLŐ: Dóra Béla
JANG ASSZONY, AZ ÉDESANYJA: Csákányi Eszter
SU FU, BORBÉLY: Borsi-Balogh Máté
MI CSÜ, HÁZTULAJDONOSNŐ: Bíró Kriszta
SIN, ÖZVEGYASSZONY: Takács Nóra Diána
A NYOLCTAGÚ CSALÁD, MUNKANÉLKÜLI, MUNKAFELÜGYELŐ, DOHÁNYGYÁRIAK, SECURITYSEK: Bajomi Nagy György, Dávid Áron, Fedor Bálint, Felhőfi-Kiss László m.v., Jéger Zsombor, Kókai Tünde,  Kovács Ildikó, Olesiák László, Szakács Eszter, Tragor Péter, Tukora Tamás
NAGYPAPA: Csuja Imre
LIN TO, ASZTALOS: Máthé Zsolt
A SZŐNYEGKERESKEDŐ ÉS FELESÉGE: Gálffi László, Pogány Judit
RENDŐR: Novkov Máté
KÉT BONC: Józsa Bettina, Ficza István
GYEREK: Csuja Imre

ZENEI KÖZREMŰKÖDŐ: Horváth Ákos m.v.,  Kákonyi Árpád

Alkotók
RENDEZŐ: Mácsai Pál
DRAMATURG: Ari-Nagy Barbara
DÍSZLET: Izsák Lili
DÍSZLET-ASSZISZTENS: Radványi Fruzsina
JELMEZ: Benedek Mari
JELMEZ-ASSZISZTENS: Szabó Dorka
VILÁGÍTÁS: Baumgartner Sándor
ZENEI VEZETŐ: Kákonyi Árpád
SÚGÓ: Kanizsay Zita
ÜGYELŐ: Mózer Zsolt
RENDEZŐASSZISZTENS-GYAKORNOK: Birkenstock Rebeka
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: Érdi Ariadne

Az előadás a Suhrkamp Verlag AG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jön létre.

Ajánlatunk


Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is heves vitákat vált ki.

Egészen különleges téma, melynek bemutatására kísérletet teszünk ezen a színházi anekdotákkal tarkított várostörténeti sétán. Azt vizsgáljuk, hogy hol álltak Pesten a 19. század legfontosabb színházai, hogyan fejlődött a magyar színjátszás, és ennek milyen állomásai voltak. A séta során megtekintjük az egykori Rondella helyét, mely a pesti színjátszás első – igencsak sötét és huzatos – állomása volt, majd megismerjük a Pesti Városi Német Színházakat, melyek mindegyikének tragikus pusztulás jutott osztályrészéül. Szót ejtünk az ún. heccszínházakról is, melyek nem a magasabb kultúra szolgálatában állottak, hanem állatviadalok színhelyei voltak. Tiszteletünket tesszük az egykori Hacker Szálánál a mai Károly körút mellett, mely Dérinének és társainak adott lehetőséget darabjaik előadására. Sétánkat az Örkény Színháznál zárjuk, melynek kapcsán szó esik a régi magánszínházakról és egy képes vetített összefoglalóban a Nemzeti Színház(ak) viszontagságos történetét is felgöngyölítjük. A séta minőségét Görbe Márk neve fémjelzi, ő irányítja bolyongásunkat a 19. századi Pesten az egykori színfalak előtt és mögött. Férőhely: 25 fő Időtartam: 2 - 2 és fél óra Találkozó: Vigadó tér közepe Séta vége: ÖrkényKÖZ Műhely

Szeredás Emerenc emlékkoncert

Ajánló


Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürrhoszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott...

Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!